Fekete Zsombor: Hogyan valtoztathatna meg a videojatek a vilagot, es miert nem teszi?

2010 legfelkavarobb egyenisege Jane McGonigal volt a jatekiparban. Allitja, hogy az online multiplayer jatekokban szabadulnak fel olyan energiak, amelyek hosszu tavon kepesek lehetnek megoldani az emberiseg problemait. Egy ilyen pozitiv, eloremutato hipotezist cafolni halatlan feladat, hacsak nem egy masik pozitiv forgatokonyv segitsegevel tesszuk azt.

Bodo Balazs: Wikileaks, szabadsag, szuverenitas

A wikileaks tobb kerdest is felvet, igy peldaul a cyberter szuverenitasanak kerdeset. Ebben a pillanatban ugy tunhet, hogy a wikileaks ugyanolyan immunis az ellenorzeset celzo erofeszitesekkel szemben, ahogy a fajlcserelo halozatok. Hogy ez meddig maradhat igy, nem tudni, de ez a tetje az elkovetkezo nehany ev cyber-haborujanak. Ha ebbol a kuzdelembol a wikileaks kerul ki gyoztesen, akkor viszont szembe kell neznunk egy uj, szuveren hatalommal, mely a Foucault-i panopticon logikajat alkalmazza a hatalommal kapcsolatban. Lesz-e ebbol jobb vilag, ahogy Julian Assange remeli? Vagy csak a panoptikussag beteljesedeserol van szo? Az eloadasbol minden kiderul.

Dombi Akos: A magyar gazdasagpolitika sarokpontjai: kozelmult es kozeljovo

Az eloadas a magyar gazdasagpolitika elmult 20 es kovetkezo 20 evenek fontosabb sarokpontjaival foglalkozik. A âJelen a jovo multjaâ fogalmaz talaloan Murakozy Laszlo. Es valoban, mennyire igaz ez Magyarorszagra⦠Az elmult ket evtized gazdasagpolitikai hibai ugyanis sulyosan determinaltak a gazdasagpolitika kovetkezo ket evtizedet, persze csak ha az â szakitva a magyar virtussal â nem hajlando vegre felelosen es legalabb kozeptavra eloretekintve hajlando cselekedni.

Az eloadas elso reszeben attekintem azokat a torteneseket, melyek nehez terhet raktak az orszagra â legalabb is egyesek szerint. Ezen belul is elsosorban ket idoszakra, a rendszervaltas gazdasagpolitikajara es a 2001-2006 âos idoszakra fokuszalok. Elobbi kapcsan sok a kerdojel, a valos vagy velt bakloves. A main stream gondolkodok szerint ha nem is minden lepes, de a fo irany legalabb helyes volt ekkoriban. A nem main stream megkozelites szerint viszont az utobbi sem igaz.
A 21. szazad eddigi torteneseinek megitelese kevesbe ellentmondasos, hiszen, mint azt Veress Jozsef megfogalmazta: 2001-2006 kozott a gazdasagpolitika megszunt letezni Magyarorszagon. Ez sulyos, de osszessegeben igaz megallapitas.
Az eloadas masodik resze a napjainkra felgyulemlett, es reszben vagy egeszben a kozelmultnak is koszonheto problemakat (allamadossag, dualis gazdasag, nagy elosztorendszerek fenntarthatosaga) mutatja be, illetve ezekkel kapcsoltban fogalmaz meg ajanlasokat a kovetkezo ket evtized magyar kormanyainak.

Mink Andras: A Nyugat alkonya?

A nyugati civilizacio hanyatlasat es elkerulhetetlen bukasat az elmult bo evszazadban legalabb tucatszor megjosoltak. A joslatok hattereben olyan eszmerendszerek es filozofiak allnak, amelyek igy vagy ugy ketsegbe vonjak a nyugati civilizacio alapjainak tekintett erkolcsi es politikai kepzetek koherenciajat es oszinteseget. A Nyugat alkonya ma ismet divatos jelszo vagy ketsegbeesett veszkialtas. Vajon igaz-e?

Kanai Andras: Csillogo metropolisz vagy atokverte pusztasag?
A Golden Age es a modern sci-fi jovokepe

Kanai Andras eloadasa azt vizsgalja, hogyan valtozott az emberiseg jovojevel, sorsaval, szerepevel kapcsolatban a science fiction irodalom latasmodja. Az eloadas elso reszeben rovid sci-fi irodalomtortenettel talalkozhatunk, bemutatva a Golden Age esztetikajat. Ezutan megismerkedunk az idaig legnagyobb hatasu mozgalommal, az 1960-as evekben kibontakozott New Wave-vel. Ezutan a cyberpunk iranyzat ismertetese kovetkezik, vegul az eloado kiserletet tesz a napjainkra szinte atlathatatlanul gazdag tematikaju science fiction irodalom jovokepenek vazlatos attekintesere.

plus-circle Add Review

comment

Reviews